Na. Hát ha engem valamivel jól fel lehet pipásítani, akkor az a zsidózás, cigányozás, buzizás.... És nem azért tudok feldühödni, mert személyesen érintett vagyok (bár az első kettőről ki tudja, a családfámat csak üknagymamáig tudom visszavezetni), hanem mert a butaság az, ami ilyenkor kihoz a sodromból.

Pedig már régen rájöttem, valójában csak az ostoba, gyáva, a saját életükkel elégedetlen és ezért csak másokat hibáztató emberekből lesznek rasszisták, fajgyűlölők, antiszemiták és homofóbok. Azokból, akik el voltak nyomva gyerekkorukban, akiken uralkodtak és akiket túlságosan fegyelmeztek. Azokból, akik a saját frusztrációjukkal, félelmeikkel, tehetetlenségükkel nem tudnak mit kezdeni. Azokból, akiknek könnyebb bűnbakot keresni és találni a saját nyomorúságukra, mint hogy inkább önmagukba nézzenek. És erre a lelki defektre a legjobb kipécézni valakit, akár egy csoportot, és mutogatni rá. A kollektív bűnösség mantrázása pedig sokkal kivitelezhetőbb, hiszen a nagyobb tömegben több az olyan egyén, aki valóban vádolható. És ez máris alapot adhat az általánosításra és a gyűlölet igazolására.

Az antiszemitizmus, a rasszizmus és minden ehhez hasonló érzés alapja a félelem. Az ismeretlentől, vagy éppen attól, amit ismerünk, de nem lehet a mienk. Van ebben irigység is jócskán, nyilván, hiszen ez minden gyűlöletnek az egyik mozgatórugója. A másik pedig a tudatlanság. Vagy mondhatjuk úgy is, a tudni nem akarás. Mert amit megismerünk, azt nem tudjuk már fenntartások nélkül, úgy egészségesen, dacosan gyűlölni.

Tulajdonképpen mindezek alapján még sajnálhatnánk is azokat, akik - például a parlamentben felállva - ország-világ előtt elismerik egy vehemens zsidózással, cigányozással, buzizással, hogy ők bizony az emberiség szerencsétlenebb feléhez tartoznak.

És ilyenkor mindig eszembe jut az a 8 év körüli kisfiú, akit a feltűnően vékonyka és apró apja  kézen fogva vezetett egy könyvesboltban a történelmi könyvekhez. Levettek egy vastag, képes albumot, majd leültek és fölé hajoltak. Néztem őket és elérzékenyültem. Milyen helyesek. Aztán kicsit közelebb mentem hozzájuk a... Az apa éppen híres történelmi személyekkel ismertette meg a kicsit: Hitlert, Göbbelst, Göringet és a többit mutogatta nagy tisztelettel. Majd rámutatott a tankokra, repülőkre, rangjelzésekre, érdemérmekre, és kikérdezte a gyereket, aki jó tanítvány volt, hiszen az apa büszkén megveregette a feje tetejét. Amikor végeztek a könyvvel, visszatették a polcra, és kisétáltak.

Na akkor, ott és csak egy kicsit sajnáltam azt a gyereket. Mert lehetett volna belőle egy egészséges lelkű felnőtt ember is. Ugyanis egy dolgot nem szabad elfelejteni:  a rasszizmus, az antiszemitizmus, a homofóbia tanult dolog. Nem ezzel az érzéssel jön világra az ember.  Hanem megfertőződik vele! Arról viszont senki nem tehet, ha zsidónak, cigánynak vagy melegnek születik!

Szerző: Lúthien Elensar  2012.12.02. 09:22 160 komment · 4 trackback

Címkék: parlament jobbik rasszizmus milla homofóbia zsidózás cigányozás anziszemitizmus

Éjszaka azt álmodtam, hogy Orbán Viktorral sétálok a körúton. Mentünk egymás mellett, mint két jó barát. Ő hátratett kézzel ballagott, majd egyszerre megtorpant és megkérdezte: tulajdonképpen mi a baj?

- Komolyan kérdezed? - kérdeztem, mert természetesen tegeződtünk álmomban.

Erre bólintott, és rám nézett nagy csodálkozó szemekkel, ahogy szokott nézni.

- Igen. Mondd, mi lehet a baj? Valamit nem csinálok jól? - kérdezte újra kétségbeesetten.

Erre én is megálltam, és visszakérdeztem:

- Tényleg akarod tudni? - kicsit, - sőt nem is kicsit, nagyon - csodálkoztam, hiszen álmomban sem úgy ismertem, mint aki kíváncsi más véleményére.

Ő bólintott, én pedig belekezdtem. Ontottam magamból a gazdasági kifejezéseket és osztottam-szoroztam fejben, nagy lendülettel, lelkesen. Kijött belőlem minden, ami miatt soha, de soha nem fogok rá szavazni.

- Utállak, mert az ellenzékben eltöltött 8 éved nem arról szólt, hogy azon gondolkodj, mit lehet jobban csinálni. Csak arra használtad az energiádat, hogy mindent, de mindent megvétózzatok és ellehetetlenítsetek, amit az akkori kormányok azalatt be akartak vezetni. Akkor is, ha azok az ország érdekét, a gazdaság felemelkedését szolgálták. Nem akartad egyszerűen, hogy egy kicsit is javuljanak itthon a dolgok, mert az szavazatokat jelentett volna a hatalmon lévőknek. És te nyerni akartál, mindenáron. De abba szartál bele, mi lesz az országgal, mi lesz a lakóival. Utállak a vizitdíj eltörléséért kiírt népszavazás miatt. 300 forint nem volt nagy pénz senkinek, csak egy ócska demagóg fogás volt felhergelni ellene a népet, hogy nehogy véletlenül fejlődés legyen a vége. Ha nem intézted volna el a vizitdíj megszüntetését, lehet, nem hónapokat kellene várni vizsgálatokra, műtétekre és normálisan felszerelt rendelőkben, kórházakban gyógyulhatnánk. Gyűlöllek, amiért legálissá tetted a szélsőjobbot és a szélsőséges retorikát, hogy legálissá tetted a gyűlöletet, hogy fontosabb  neked egy náci újratemetése, mint az ország jó híre. Felháborít, hogy kisajátítottad híveidnek a kokárdát és a magyar zászlót, hogy te akarod megmondani, ki a jó magyar és ki nem, hogy állandóan csak a múltba nézel és azt akarod visszahozni. Felháborít, hogy olyan magyarok szavazhatnak az országról és az én életemről, akik nem itthon laknak, nem ide fizetnek adót, járulékokat és utána nem élvezik a következményeket. Dühös vagyok amiatt, hogy az én jövőmmel és pénztárcámmal játszva vívsz szabadságharcot, hogy ki akarsz rekeszteni Európából, hogy visszautasítod a nevemben a segítséget, pedig nem kértelek rá. Hogy olyan baromságokra szórod a pénzt, mint utcanév változtatások, tér átalakítások, alaptörvények és alaptörvény asztalok meg nemzeti konzultációk, amiknek semmi értelme, és ezt te is tudod. Szarod le azt, mit válaszolnak neked, ez csak látszat, a hülyék megtévesztésére. Megsértettél azzal, hogy egy bohócot tettél az ország élére, és még te voltál felháborodva, amikor hasra esett a saját lábában. Megalázol, amikor a magánéletemben, a hitemben, a kapcsolataimban kutakodsz, sőt kimondod rólam, hogy rossz állampolgár vagyok és nem érdemlek annyit, mint más, csak mert nem vagyok férjnél és nincs gyerekem. Nőként végtelenül felháborít, hogy te akarod megmondani, mit tegyek a magzatommal és hogyan. És ha anya lennék, azért utálnálak, mert a gyerekem életébe, jövőjébe szólnál bele azzal, hogy megszabod, mit tanuljon, és mit nem. És mert elüldöznéd ebből az országból. Itt már senkinek nincs jövője. Ég a pofám miattad, ha külföldre megyek, mert az első kérdés mindig az: mi történik otthon nálunk, valami nagy gáz van Magyarországgal! Gyűlöllek mert gyűlölsz mindent és mindenkit, és emiatt engem is utálnak. És ég a pofámról a bőr akkor is, ha itthon vagyok, mert látom a rohadó várost, a megcsömörlött embereket, a szemetet és a piszkot. Ezt értsd, ahogy akarod. Utálom és kikérem magamnak, hogy a szemembe hazudsz és hülyének nézel.

Ömlött belőlem a szó, és még mondtam mi a problémám vele, magyaráztam hevesen, szinte kétségbeesetten, mert azt akartam értse meg, és hogy válaszoljon nekem. Meg akartam én is érteni, mit miért csinált. De ahányszor rá néztem, ő csak jött mellettem elgondolkodva, a kezét még mindig a háta mögött összekulcsolva, és az volt az érzésem, nem is figyel rám. Nem is érdekli, amit magyarázok neki, pedig tényleg a jó szándék vezérelt. Aztán kiderült, igazam van. Álmomban egyszer csak megtorpant, rám nézett és megkérdezte:

- De ez tényleg probléma? Miért? Hiszen erről szól a politika. Nem értelek. Másképpen nem kerülhettem volna a hatalomra. És én tudtam, csak én tehetem boldoggá a népemet. Ezért kellett vállalnom ezt a harcot. Én áldozatot hoztam... Mindent értetek tettem.

Néztem rá és nem hittem a fülemnek. Figyeltem, és nem hittem a szememnek. Ugyanis állt, kétségbeesetten,  majdnem sírt, az arcán látni lehetett, tényleg nem érti, mi a baj. Én nagyon bepöccentem, legyintettem, és otthagytam. Aztán pár lépés után visszafordultam. Ott állt a körút közepén, kétségbeesetten, a karjait széttárta és nézett rám válaszra várva. Elesett volt, magányos és sebezhető. Inkább gyorsan felébredtem, mielőtt megsajnáltam volna.

Szerző: Lúthien Elensar  2012.11.30. 14:56 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: Orbán

A kis Attila nagyon dühös lett. Igazából ő akart lenni a park ura, ám amikor azt mégis a Korona csoport óvodásai foglalták el, kénytelen volt a rakéta mászókával beérni. Dühösen rugdosta a rozsdásodó vas vázat. Hiába vigasztalták a többiek, hiába biztatták. Még az sem tudta felvidítani, hogy a kis szemüveges okostojás átkerült a Sajtkukac csoportba pár gyerekkel együtt. Pedig mindig idegesítette őt. De most sokkal dühösebb volt arra a másikra, amelyik a park egyetlen csúszdájának a tetejét foglalta el. Körülötte pedig nagy tömeg és mindenki az ő kegyét kereste.

Aztán dühös volt azért is, mert meghallotta, az óvoda három középsős csoportja elhatározta, összefognak és visszaállítják a régi rendet a parkban. Le is rajzolták egy nagy papírra, hogy ezt hogyan akarják. Elnevezték magukat a Három Testőrnek, de ebből őt kihagyták. Persze, mondták neki, majd mehet velük játszani a társaival, de először még megtervezik a dolgokat és persze ez azt jelentette, hogy már nem is irányíthatja a játékot. Pedig ő irányítani akart. Neki is lettek volna jó ötletei. Sőt, neki sokkal jobb ötletei lettek volna, hiszen már nagycsoportos. És amikor megtudta, hogy bezzeg a Napraforgó csoportot rögtön megkeresték, akkor végképp elkeseredett.

Nem kicsit volt kárörvendő, amikor megtudta, nemet mondtak a megkeresésre. Még akkor is, ha tulajdonképpen ennek ő volt az oka, meg a sajtkukacos szemüveges, mert Andriska, a Napraforgók vezetője azt mondta, velük biztos, hogy nem akar együtt játszani.

A kis Attila erre gondolt egy nagyot, és elhatározta, akkor is irányítani fog. Mert az sokkal fontosabb, mint a park visszaszerzése. Megbeszélte a csoportja óvódásaival, hogy visszaállítják a régi rendet a parkban, és elnevezte magukat a Négy Testőrnek. Le is rajzolták egy nagy papírra, hogy ezt hogyan akarják. És mondta a többieknek, hogy majd jöhetnek ők is játszani, de először megtervezik a dolgokat.

A kis Attila büszke volt magára! Kicselezte a három középsős csoportot. Ő fog irányítani és ha a többieknek fontos a park, akkor csinálják azt, amit mond. És nem értette, miért nevetnek össze a háta mögött a többiek.

Szerző: Lúthien Elensar  2012.11.28. 11:48 Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

Könyörgöm! Szólaljatok meg már végre ti is! Ne csak családi vacsorákon, baráti összejöveteleken kacsintsatok össze és mondjátok el mindenkinek, milyen szar helyzetben van az ország. Ne csak csöndesen, szinte odasúgva ismerjétek el, valami nagyon nincs rendben odafönt. És hogy tudtok a tükörbe nézni azután, amikor véditek őket a nagy plénum előtt?!

      De tényleg? Mitől féltek? Hogy esetleg kitagadnak benneteket is a konzervatív vagy jobb oldali körök?! Veszítetek ezzel valamit? Összejártok esetleg Kovács nénivel, aki minden narancsos összejövetelen zászlót lenget lelkesen? Ugye hogy nem!      

     Akkor? Mi az oka annak, hogy bár tudjátok, elég régen tudjátok, hogy a dolgok rossz felé mennek ebben az országban, ti hallgattok. Sőt, kicsit sértődöttek vagytok, hiszen nyilván neki, ott fent, mondtátok volna már, ha hallgatna rátok. Ha egyáltalán a közelébe jutottatok volna. De már nem kelletek neki. Már senki nem kell neki. Akkor nem lenne jobb kimondani azt, ami nyilvánvaló? Már csak azért is, hogy minél kevesebb ember legyen megtévesztve?   

     Jó nevű gazdasági professzorok, főiskolai tanárok, docensek vagy éppen egy nagy cég vezetői vagytok. Nem most kezditek az életet, nem most kezdtek egzisztenciát építeni. Sőt – és most nem akarlak megsérteni benneteket – de lassan inkább kifelé vagytok a munka világából! Mi a fene árthat nektek?! Vagy ki…? Mi történhet veletek, ha végre ki mernétek mondani az igazságot?,

     Nem lesztek ti ettől hazaáruló bitangok, megnyugtatlak titeket. Nem kell ettől még összeborulnotok az utált liberális, baloldali fertővel. Ha valaki igazat mond, attól még lehet konzervatív jobboldali.

     Meg csak szólok, a ti gyerekeitek, unokáitok is itt fognak felnőni. Legalább rájuk gondolhatnátok!

Szerző: Lúthien Elensar  2012.11.27. 19:41 1 komment

Címkék: Címkék

Kedves LMP-sek!

Ti, akik nemmel szavaztatok az összefogásra, tudjátok, egy kicsit sem érdemlitek meg azt, hogy politikusnak hívjanak benneteket. A szó jó értelmében persze, ami nem egyezik meg az itthon használatos és elfogadott politikus jelzővel. A hazai viszonylatban nem lógtok ki a többség sorából. Pontosan azok vagytok, mint az összes többi. Kisstílű, a saját pecsenyéjüket sütögető, az ország érdekeire, és ránk, választókra nagyívben szaró demagóg csoportosulás.

Ha tényleg izgat benneteket, hogy mi is van ebben az országban, akkor tenni akartok ellene. Ha tényleg úgy gondoljátok, nagy szarban vagyunk minden téren, akkor segíthetnétek ebből a szarból kitolni a szekeret. És az ilyen munka bizony azzal jár, hogy fröccsen rátok is kicsit. Ám ilyenkor a segíteni akaró nem azzal foglalkozik, kivel kell együtt tolnia, hanem azzal, hogy mihamarabb kint legyen az a szekér. És utána mindenki megy tovább a maga útján, azzal a büszke tudattal, ma is tettek valami fontosat.

De ti nem is akartok büszkék lenni magatokra. Sőt, megkockáztatom, gyávák és gyengék vagytok ahhoz, hogy nekiveselkedjetek a munkának. Inkább finnyásan továbbsétáltok, miközben még le is szóljátok azokat, akik megpróbálják.

Lehet így is, csak minek?! Ha politikusok akartok lenni, viselkedjetek is úgy. Ha azt akarjátok, hogy hiteletek legyen, akkor tegyetek érte. Sokszor azokat süvegeli ám meg az ember, akik - a jogos vagy jogtalan - elveiket félretéve képesek kompromisszumot kötni, békejobbot nyújtani, félretenni egy jó ügyért a sérelmeket vagy az előítéleteket. Mert azok a valóban nagy emberek.

Persze, lehet utálni a szocikat, némiképpen jogos is, hiszen az elmúltnyolcévezésnek van alapja. Ám az a társaság soha nem jutott el odáig, hogy a demokráciát aláássa. Hogy az országot ennyire rettenetes gazdasági helyzetbe kényszerítse. Hogy a népességet ilyen végletekig megossza és egymás ellen fordítsa. Óriási hibákat követtek el. Gyávák voltak, de annyira most ti is vagytok gyávák! Csak ti most még azt gondoljátok, tét nélkül félthetitek a seggeteket. De ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Ennek már tétje van.

Igazából csak azért nem vagyok dühösebb rátok, mert annyira súlytalanok vagytok, hogy nélkületek is boldogul majd az az összefogás, amelyik 2014-ben el akarja kergetni a narancsosokat az ország éléről. Persze lehettetek volna ebben a társaságban a mérlegnek azon az oldalán, amelyik a megkerülhetetlen szocikat kordában tartja majd, de ezt a történelmi felelősséget nagyképűen leráztátok magatokról. Ezek után ne is akarjátok, hogy elhigyjük nektek, tényleg komolyan érdekel titeket bármi is, ami ebben az országban történik. Úgy mondtatok nemet egy összefogásra, hogy nem is akartátok kipróbálni, mekkora szavatok van benne. Úgy mondtatok nemet, hogy lépéselőnyben voltatok a szocikkal szemben, hiszen velük még meg sem kezdték a tárgyalásokat. Úgy mondtatok nemet, hogy fogalmatok sem volt arról, milyen erőviszonyok várhatóak ebben a tömörülésben. Úgy mondtatok nemet, hogy azt sem tudjátok, a szocik mit akarnak és mit követelnek, ha egyáltalán követelnek valamit. Úgy mondtatok nemet, hogy Mesterházy még igent sem mondott! Ti izomból mondtatok nemet. Dafke!

Schiffer most biztos büszke magára. Ő, aki valamilyen homályos oknál fogva ugrik mindenre, ami a családját és a múltját is jelenti. Mert - Gyurcsánnyal és Bajnaival együtt - nagyon sok baloldali fiatalokat tömörítő szervezet vezetője, tagja volt, mígnem eljutott odáig, hogy Orbánt védje ügyvédként. Egy pszichológus talán megtudná magyarázni, milyen lelki sérülések érhették őt az elmúlt húsz évben, de inkább nem is akarom tudni. Ti viszont, kedves LMP-sek, igazán lehetnétek kicsit kíváncsibbak. Mert nagyon úgy tűnik, ez az ember a magánügyet keveri a politikával. De hát ez a ti dolgotok.

A mienk pedig az, hogy most a szemetekbe mondjuk, iszonyú nagyot hibáztatok! És azt is tudnotok kell, ha 2014-ben nem sikerül a fideszt leváltani, akkor az nektek is köszönhető.

Üdv!

UI: Jávor Benedeknek, Karácsony Gergelynek és azoknak, akik igennel szavaztak, azt kívánom, merjenek eljutni odáig, hogy létrehoznak egy normálisabban gondolkodó pártot!

Csók Nektek!

Szerző: Lúthien Elensar  2012.11.18. 17:51 Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: összefogás LMP Bajnai Együtt 2014 Jávor benedek

Szép kis film. Megható, szívet melengető. Lenne. Ha nem lenne ennyire álságos az egész. Hiszen senki nem azért megy el ebből az országból, mert az a hobbija, hogy felnőttként a nulláról induljon el az élet rögös útján. Pár évvel ezelőtt én elképzelni nem tudtam volna, hogy elhagyjam Magyarországot. Ma már csont nélkül repülnék innen, ha fiatalabb lennék, ha jobban tudnám az idegen nyelvet és ha nem fájna itt hagyni az anyámat. 

Apropó, Anya. Feltűnt valakinek még, hogy a srácnak a repülőtérre vezető nosztalgiázása közben egyáltalán nem jutott eszébe az anyukája, a családja? Nem jutott eszébe a gyerekkora... Szép Magyarország gyönyörű tájai, Budapest látképe... Csak a bulizás és a piálás volt az, na meg a csajok, ami miatt talán a végén mégis úgy döntött, hogy marad? Ez elég szomorú, sőt mi több, megalázó a mai fiatalságra nézve, ha ezt gondolják róluk odafent.

Egyébként a filmből az sem derült ki a srác miért is menne Angliába. Mert egy kis bőrönddel indult útnak, az pedig nem az élete. Dolgozni? Netán tanulni? De nem is számít, hiszen pontosan tudjuk jól, az ország vezetői és családtagjaik is már kipróbáltál mindkettőt!

Szóval mindezt átgondolva ott tartok, nem is álságos a film, hanem egyenesen gusztustalan!

Szerző: Lúthien Elensar  2012.11.18. 17:17 93 komment · 6 trackback

Címkék: anglia videó új nemzedék minden ideköt kormányzati reklám

Olvasgatva az október 23-i Milla tüntetésre íródott reagálásokat jobbról, balról, középről, már egyáltalán nem csodálkozom, hogy nekünk egy Orbán jutott. Tulajdonképpen lassan már mindenki elhatárolódik mindenkitől, senki nem ért egyet a másikkal. Hát, összefogásnak nem ezt hívják az értelmező kéziszótár szerint. Pedig itt az kéne, mégpedig nagyon sürgősen, különben 30 évig nem mászunk ki a pöcegödörből. Nekem speciel már ennyi időm nem nagyon van, hogy megvárjam a kánaánt. Nem 70 évesen szeretnék boldog állampolgára lenni egy boldog országnak, hanem most.

Az, hogy TGM felcsattant, nem érdekel. Hogy nem lesz ott a Milla tüntetésén? Hát, nekem nem fog hiányozni. Már nagyon régen nem izgat, mit ír, mit mond, követni sem nagyon lehet, nála az a fontos, hogy ne értsen egyet, az nem, hogy miért ne. Kicsit zavaros az ágálása, hiszen senki nem tudja még, Bajnai mit mond ott. Ergo, még azt sem lehet tudni ezek után, hogy TGM tulajdonképpen mivel is nem ért majd egyet. Ám Gazsi bácsi csak az egyik a sok szereplő közül, akiket nem értek. Hiszen ha már jó ideje azt halljuk és mondjuk, hogy tenni kellene valamit, és a helyzet olyan, hogy tenni csak összefogással, erős társadalmi és civil háttérrel lehet, akkor ebben mi a nehéz? Az ellenzéki pártok mintha elfeledkeznének róla, hogy itt most nem róluk van szó, hanem az országról és benne azokról az emberekről, akik őket politikussá tették. Én mint választópolgár gyakorlatilag leszarom, hogy ki haragszik kire, kinek ki az ellenszenves. Egy dolgot szeretnék, hogy Orbán menjen, és jöjjön valaki olyan, aki ezt az országot a helyes irányba evezi. Ehhez pedig az kell - az átalakított választási törvény folyományaként - hogy sokan akarjanak egyet és csak egy olyan ember legyen, aki fellép majd Orbán ellen. De jelenleg még mindenki úgy húzogatja a száját, mint egy szűzkurva az aktus előtt, aki pedig a pénzt már előre elkérte.

Az LMP az hozza a formáját. Még anno Schiffernél becsípődhetett valami, mert néha a szoci és Gyurcsány utálatát még a jobbiknál is vehemensebben hozta. Nálam akkor verte ki a hülyeségével a biztosítékot, amikor beállt azok sorába, akik rendőrterrort üvöltöttek a 2006-os események kapcsán. Mintha semmi mással nem foglalkozott volna az elmúlt esztendőkben, csak ezzel. Amikor hátrább lépett, örültem, hátha az LMP-nek az értelmesebb tagsága kerül majd döntéshelyzetbe, de ez hiú remény volt. Az LMP-ről azóta sem derült ki számomra, tulajdonképpen mit is akar, és az sem, hogy azt kivel. És most már lassan nem is érdekel. Egy kis párt, kicsinyke támogatással, amelyik hatalmasnak képzeli magát. Osztják az észt, hogy közben nem mondanak igazán semmit. Külön-külön szimpatikus emberek ők, szimpatikusan is nyilatkoznak egyenkén - illetve hát, már aki - de valahogy pártként nem jól funkcionálnak. Az pedig, hogy mint LMP nem képviseltetik magukat a Millás tüntetésen... Hát, nyilván úgy gondolják, civilek nélkül, ők egyedül is tudnak rendszert váltani. Valakinek szólni kéne nekik, hogy nem. Elvégre az ország érdeke a fontos, nem a pártbüszkeség! Ja, hogy igy lehet, nem lesz minisztere az LMP-nek? Kit érdekel?!

A szocik is izmoznak (még?). Pedig hát még hálásnak is kellene lenniük, hogy azután a nyolc év után beveszik őket a rendszerváltó buliba. Nem nagyon érdemlik meg. Nagyon, nagyon sok hibát elkövettek, legfőképpen azzal, hogy gyávák voltak. Féltették a seggüket és a zsebüket. Nem igaz, hogy csak a Fidesz intett be a reformoknak. Ezen a téren nagy a bűne a szoci tagságnak is. Szóval nekik sem ártana egy kis önvizsgálat. És ha már annyiszor megvádolták - teszem hozzá, joggal - a fideszeseket és Orbánt azzal, hogy ellenzékiként csak azért intettek be mindenre, mert a hatalmat könnyebben meg lehet szerezni egy olyan párttól és kormánytól, amelyik semmi előremutatót nem alkotott, akkor most ne tegyék ugyanezt! Az ország érdeke a fontos vagy a saját pecsenye?! Ja, hogy így nem lesz miniszterelnök Mesterházi? Ez csak jót jelent!

Még talán Gyurcsány kirohanása az, ami leginkább érthető, bár egy politikus nem sértődhet meg így soha. Nyilván közutálat tárgyának lenni nem egy lelket melengető dolog, bár acélosíthatja a jellemet. És még a leghiggadtabb ember is elveszítheti a türelmét, ha egyenlőségjelet vonnak személye és Orbán közé. Meg aztán Bajnai elég finom csali lett volna ahhoz, hogy a DK horgán fickándozzon a változást akaró választóktól hemzsegő vízben. Értem én, hogy együtt ez így sok volt, de az, aki folyamatosan azt hangoztatja, neki az ország érdeke a fontos, nem hisztizhet be így. Hiszen az ország érdeke fontosabb a személyes problémáknál. Hogy a DK így nem jut be a parlamentbe? Lehet, amúgy sem!

Aztán itt van a Milla, a főszervező, amelyik a pártokat ki akarja hagyni a dzsemboriból, pedig pártok nélkül nem megy. Bajnai mögé sem hajlandók felállni, pedig valaki mögé állni kell. És igazából eddig még csak az elégedetlenséget fogalmazták meg, azt nem, hogy mit kellene tenni, és hogyan. Így pedig az a rengeteg ember, aki nem nyavalygást akar végre hallani, hanem konkrét terveket, hamar csalódottá válhat. Arról nem is beszélve, egy idő után ám az is fárasztó lesz, ha mindig mindenkitől elhatárolódnak, és mindig mindenkit elutasítanak. Nem a rinya kell már, hanem a tettek. És ha az emberek összefogást akarnak, akkor egy civil egyesület fogjon össze, mert különben kipukkad. És ugye az ország érdeke....! Vagy akkor esetleg nem lehetne mindenkit azonos vehemenciával lekomcsizni? Már éppen itt lenne az ideje!

Ma, akár tetszik, akár nem, Bajnai az, aki képes lenne összefogni, és egy cél érdekében a szavazófülkékhez szólítani a megcsömörlött magyarokat, akik nem akarnak sem egy szélsőjobbos országot, sem egy Orbán vezette, kóklerekkel teli, hülyekonzervatív áldemokráciát. Bajnai lenne az egyetlen most, aki felül tudna emelkedni a pártokon, aki valódi szakértőket és nem seggnyalókat ültetne bársonyszékbe, aki külföldön is megállná a helyét és aki - az eddigiekből úgy tűnik - ért is ahhoz, amit vállal. Mert nekem tök mindegy, jobboldali, baloldali, liberális az, aki kitól minket a pöcegödörből és gatyába rázza a gazdaságot. Csak tényleg az kezdjen el dolgozni ezen, aki tudja is, hogy mit csinál. És ne asszerint hozzon döntéseket, hogy a párttagság mit akar. Nem a világnézetére vagyok kiváncsi a következő miniszterelnöknek és minisztereinek, hanem a szakértelmére.

Úgy tűnik, ezt egyelőre csak a Szolidaritás értette meg. Ennek ellenére kell a Milla tüntetés. És valahol titkon remélem, hogy a felszín alatt Juhász Péter is tudja, mit kell tenni! Talán tudja.

http://www.millamedia.hu/2012/10/10/kellenek-partok-a-milla-szinpadara/

Szerző: Lúthien Elensar  2012.10.13. 15:52 Szólj hozzá!

Címkék: tüntetés LMP Gyurcsány DK Bajnai Szolidaritás Milla TGM

A fidesz, pontosabban Orbán Viktor támogatottságának megértéséhez nem kell mást tennünk, csak bekukkantanunk a főnök facebook adatlapjára, és végignézni a fotóihoz írt kommenteket. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy lássuk, itt már rég nem politikáról, sokkal inkább vallásról, istenítésről van szó. Márpedig ez a fajta áhítat vakká tesz, süketté tesz, gondolkodásra képtelenné tesz. Olyan emberek tartják már csak jelenleg a fideszt és Orbánt a magasban, akik már régen képtelenek arra, hogy reálisan lássák és értékeljék az eseményeket. Mert mit lehet várni azoktól a  a felnőtt férfiaktól és nőktől, akik ilyen kommenteket képesek írni a miniszterelnök fotóihoz:

Fotón: Orbán zakóban, de nyakkendő nélkül a kazahsztáni repülőtéren, a kazah elnök és katonák gyűrűjében valószínűleg a himnuszt hallgatja, mert mindenki vigyázzban áll.

Kommentek:

"Orbán Viktor a magasabb!!!!!!!!!! Kazahsztánban is így volt!!!!!!!!!!!! Hajrá Magyarok!!!!!!" - egy idősebb férf

"A katonàk tanulhatnànak hogyan kell vigyàzz àllni!!! ;)" - egy középkorú férfi

"Hajrá Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke.Nem fontos a nyakkendő, ő így is protokollárisan is megfelelő." - egy idősebb nő

 

Fotón: Orbán Bakuban kék öltönyben és piros nyakkendőben éppen koszorúzásra megy. Körülötte gorillák és bakui politikusok, no meg a magyar slepp.

Kommentek:

"az egyeduli spotos alkat kozépen piros nyakkendoben !!!" - középkorú férfi

"az egyetlen ember, aki viselni tudja az öltönyt, a többiek vajon hová mennek, koszorúzni így?!" - középkorú nő

"Minden tiszteletem Orbán Viktoré, én ,tisztelet a kivételnek ,a nem gondolkodó,csak gyűlölködő hozzászólásokat olvasva,semennyi pénzért nem vállalnám a képviseletüket, semilyen szinten!!!Azt sem érdemlik ,hogy ránézzenek a képre, nemhogy véleményt mondjanak, sok tudatlan ,tájékozatlan ember, a frász sem küszködne velük, értük!!!" - középkorú nő

 

Fotókon: Orbán Azerbajdzsánban.

Kommentek:

"Üdvözlöm Orbán Viktor Miniszterelnök Úr! Remélem,nagyon szoros Testvér-Baráti viszonyt fog kialakítani az Azeriekkel! :) A több mint háromszáz albumja közül,ez az utazása volt számomra a leg figyelemre méltóbb! Isten adja,hogy minden váljon valóra,amit az Azeri kormányfőkkel eltervezett! :)" - egy fiatalabb nő.

"Gyönyörű kép és mérhetetlenül boldog vagyok! Nagyon ügyes a mi miniszterelnökünk! Hajrá Magyarország,hajrá Azzerbajdzsán!" - egy fiatal nő

"Mennyire emberi, minden megjátszástól mentes magatartást tükröz a kép! Hajrá Miniszterelnök Úr!" - középkorú nő

 

Fotósorozat Orbánról Brüsszelben

Kommentek:

"Ő aki nyakába vette mindannyiunk gondjait és egyedül Ő az aki megkapta Istentől a tisztánlátást és a bölcsességet és az OKOSSÁGOT hogy meg tudjon bírkózni a megoldhatatlannak tűnő feladatokkal. Mert Istennel akarja megoldani és Isten számára semmi sem lehetetlen.Isten adta neki a sok barátot is.Adjon neki egészséget és erőt és hosszú boldog életet harmónikus családi légkörrel.Veled vagyunk Viktor.Hajrá Magyarország." - középkorú nő

"imádkozhatunk úgy amúgy is, hogy a jó Isten adjon Neki nem csak fizikai, de pszichikai erôt is ehhez a hatalmas küzdelemhez, felelôséghez ♥" - egy nő

"... A Viktor 15 millió magyart vállalt fel. Őszintén sajnálom azokat, akik még mindig Feriben gondolkodnak, ugyanis ő megverette az adófizetőit, hátat fordított a külhoniaknak, kicsiket, nagyokat, önkormányzatokat és magát az államot is eladósította. De hosszú a lista. A Viktorra vár ezeknek kijavítása." - idősebb férfi

"Büszkeséggel tölt el, hogy Orbán Viktor hazánk miniszterelnöke. Igazi államférfi!" - fiatal nő

"Szegény Viktor még 1 pohár vizet sem tud meginni, reflektorfény nélkül" - fiatalabb nő

"...mert Ő nem hátbaveregetéssel, mint a konzumidióta, hanem tisztességes emberhez és államférfihoz méltó viselkedéssel közelit a politikus társaihoz. Ja és van mondanivalója...., ami által teljes tiszteletet élvez. Büszkék lehetünk rá! Rég nem volt Magyarországnak ehhez fogható miniszterelnöke. Talán Bethlen István volt a legutóbbi."  - középkorú férfi

"Legelöl mindig a Miniszterünk megy!!!!" - egy fiatal nő

"Szereti az ország még ha nehéz ismert van fény az alagútban !!!!" - fiatal nő

"...Így kell az országot kivezetni a kátyúból. Dolgozik értünk"éjjel, este és nappal", felvállalva mind a 15 milliót. Isten áldja meg!" - idősebb férfi

"nem kell hallgatni a hisztis vészharangokra,sem vitatkozni velük.Isten akaratával van ilyen miniszter elnökünk!Áldás békesség minden józan lelkületű magyarra!Hajrá miniszter elnök úr és hála önnek . Nem lehet könnyű felvállalni az összmagyarság sorsának fellendítését!" - idősebb nő

 

Fotósorozat: Orbán strandot avat

Kommentek:

"Mi akik az összefogás mellett döntöttünk,már megtapasztaltuk milyen az,amikor a szivünk egyszerre dobban a hazánkért.Ettől a csőcserés csőcseléktől pedig,hogy is mondjam... hmmm... úgy sem értik." - fiatal nő


Szerző: Lúthien Elensar  2012.09.01. 17:05 Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

Orbán nemrégiben kijelentette, ázsiai félszerzetek vagyunk. Most már legalább tudjuk, miért mondta. Bevallom, az engem nem nagyon érdekel, hogy országunk jelenlegi feje kiírja magát szép lassan Európából, de az már igen, hogy bennünket is visz magával. De már ott tartok, bosszankodni sem nagyon tudok, hiszen lassan minden napra jut valami, amitől felhúzhatnám magam, és még a végén agyvérzést kapok. Röhögni már nem lehet ezen az egészen régen, bár bevallom a TEK fejének mégis sikerült megnevettetnie a napokban, amikor kiderült róla, levelet írt egy rég halott nácinak (http://kepviselofunky.blog.hu/2012/08/18/halott_fasisztanak_irt_levelet_a_tek). Bár jobb és szebb időszakban jót mulattam volna Lázár  kijelentésén (http://www.168ora.hu/itthon/otromba-hiba-ongolt-rugott-orban-bizalmasa-101775.html) , de most már immunisan csak legyintetek.

Ez az azerbajdzsáni sztori azonban már több, mint kínos. Eddig is égtünk a világ kulturáltabb fele előtt, most azonban végképp keresztet vethetünk európaiságunkra. Eladtuk magunkat. Ennyi. És még csak nem is túl jó pénzért. Ahhoz hogy a "főnök" szabadságharcot vívhasson az IMF-el és az Unióval, máshonnan kell előkeríteni a zsét. Orbán körbeudvarolta Ázsiát, ám csak az azerieknek volt mit felajánlanunk cserébe. Egy gyilkost. Ők meg amúgy is kerestek egy hőst, és ürügyet az ősellenség elleni újabb akcióra, tehát tejeltek. Azért a kormány védelmében elmondanám, nyilván amikor az azeri fél azt ígérte, hogy a baltás gyilkos börtönben rohad meg, nem látták, hogy a tárgyalópartner hátul az ujjait kulcsolja. Különben is, az örmények olyanok mint a zsidók, az azeriek meg lehet, hogy távoli rokonaink. Ki tudja a szkííta vonal mikor merre kanyargott ázsiában.

Az pedig, hogy a fél, sőt, szerintem a háromnegyed világ rajtunk röhög és szörnyülködik, kit érdekel?! A mi kis Don Quijoténk tovább tud harcolni láthatatlan ellenségeivel amiért csurrant-cseppent valami a kasszába.

Szerző: Lúthien Elensar  2012.09.01. 16:56 Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

süti beállítások módosítása