Felesleges pénzt ölnie a Fidesznek az MSZP elleni lejárató kampányba, megoldják ezt ők házon belül, lejáratják magukat önként és dalolva. Persze, minden pártnak megvan a maga hülyéje, de mintha a szocik versenyt írtak volna ki ezért a címért.
A baj az, hogy ez nem csak az MSZP problémája. Hanem mindenkié, aki 2014-ben egy Orbán nélküli világban szeretne élni. Mert jelenleg ez a szocialista párt egyszerűen elfogadhatatlan az emberek többsége számára. Amíg nem tartanak önvizsgálatot, amíg be nem ismerik, hogy nyolc évig a pozícióharc és a belső ármánykodás is bénította a kormányzást, nem csak az ellenzék, addig ez az MSZP csak kerékkötője az együttműködésnek. Amíg engedik, hogy a politika bohócai előtérbe tolják magukat, addig ne gondolják, hogy komolyan vehetők.
Ebben az MSZP-ben ugyanis még mindig ott vannak - és bizony pozícióban - azok, akik a Gyurcsány kormány tenni akarásának is keresztbe tettek. Nem csak a Fidesz félt attól, hogy valami pozitív történik az országban, és nem csak az ellenzék igyekezett azt megakadályozni, hogy a miniszterelnök véletlenül sikeres legyen. Mert senkinek nincsenek illúziói, Gyurcsányt belülről buktatták meg, félelemből, gyávaságból, lustaságból. Túl agilis volt. Túl veszélyes. Mellette nem lehetett csak úgy lazán megélhetési politikusnak lenni. Az öszödi beszéd kiszivárogtatása is jobban jött a belső ellenzéknek, mint a külsőnek. Ez utóbbiak inkább csak meglovagolták a magyar nép szövegértési korlátozottságát.
Ki tud elképzelni ma Magyarországon egy kormányváltó MSZP-t Szanyival, Bajával, Szekeressel, Kiss Péterrel, és a többi hasonló őskövülettel, akik már bebizonyították, hogy nem valók a politikába? Ugye, hogy szinte senki. De mivel kormányt váltani a szocialista párt szavazói nélkül nem lehet, egyelőre úgy tűnik, a kormányváltás marad el.
Pedig ennek a Magyarországnak igenis szüksége van egy baloldali pártra, amelyik képes a baloldali gondolatok tolmácsolására, elfogadtatására és ösztönzésére. (A DK sajnos jelenleg egy ördögi körben toporog, mert Gyurcsánnyal skan nem fogadják el, Gyurcsány nélkül viszont sehol se lenne.)
Ideje lenne felébredni, és végre megmutatni, hogy alkalmas a párt a változás és a 2014-es választások érdekében az együttműködésre. Nem attól válnak tényezővé egy ilyen összefogásban, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve önmagukat nevezik ki a kormányváltás fő diszpécserének. Ettől még nem lesznek követőik. Ám egy öntisztulási folyamat, egy visszavonultatási hullám és egy kicsit szerényebb fellépés már szimpátiát válthat ki. Az ország érdeke most azt kívánja, hogy ne az MSZP tolja magát előtérbe, hanem csak támogatója legyen annak a folyamatnak, amely változást hozhat. És a szocik hogyan másképpen bizonyíthatnák be a politikusoktól, a politikától és az egész rendszerváltás óta eltelt időszaktól megcsömörlött népnek, hogy nem kell őket leírni, ha nem úgy, hogy megmutatják, képesek az önkritikára és a változásra. Hogy képesek előtérbe tolni olyan arcokat, akikről még el tudja hinni ez a nép, hogy valóban a parlamentbe valók. Mert értenek is valamihez, ami az ország vezetéséhez kell.
És persze ez vonatkozik minden más pártra is, ellenzékire és kormánypártira egyaránt. Minden formációban hemzsegnek az ügyeskedő, semmihez igazán nem értő, megélhetési politikusok, illetve a párthoz kötődő, azon belül nyüzsgő öltönyös-nyakkendős zsenik. Sokukra egy kis bolt vezetését nem bízná rá az ember, nemhogy egy országét.
Kérdés, valóban képesek-e rá. Mert politikusnak lenni nehéz szakma, nem mindenki alkalmas erre, ezt ideje lenne közel huszonöt év után elismerni. Ez nem csak a jó fizetésről, kapcsolatokról és nyugodt életről szól. Mentálisan és fizikailag is megviseli az embert. Főleg gerinctájon.
