Itt van ez a fotó.

Egy borzalmas korszak borzalmas dokumentuma. Német katonák állnak szenvtelenül egy tömegsír körül és nézik, ahogy belelövik azt az embert a sírba, akinek szeméből már a kétségbeesés sem süt, csak a beletörődés. Valószínűleg mindenki, akit életében szeretett, már ott van a sír alján. Egy ilyen fotó minden normális embert el kell, hogy borzasszon, meg kell, hogy botránkoztasson. Egy normális ember a fotó láttán azt kell, hogy gondolja, ilyennek nem szabad soha többet megtörténnie, hogy csak azért lőjenek főbe kiszámítottan, megtervezetten valakit, mert az egy bizonyos fajhoz, valláshoz, kisebbséghez, csoporthoz tartozik. Egy normális ember a képet nézve megborzong, és részvétet érez.

De úgy tűnik, ebben az országban nagyon sok a nem normális ember. Elég csak beleolvasni a képhez fűzött megjegyzésekbe. Nem értik, vagy ami rosszabb, nem is akarják megérteni annak a kornak a gyalázatát és azt, amiért ezt nem szabad elfelejteni soha.

Ezekbe az emberekbe belenevelték az antiszeminizmust, a fajgyűlöletet. Ez ugyanis nevelés kérdése. Módszeres és folyamatos nevelésé, amely apáról fiúra, anyáról leányra öröklődik. Ez a gyűlölet zsigeri és megmagyarázhatatlan. Nem is tudják megindokolni. Csak hajtogatják az évszázados "vádakat", melynek alapja egy nagy átverés. Vitatkoztam már az antiszemitizmusról pár emberrel, akik már azt sem értették, ha én nem vagyok zsidó, akkor miért "védem" őket. De pont így nem tudták felfogni azt sem, miért háborodok fel a cigányozáson és a buzizáson.

A vita ilyenkor mindig egyoldalú. Antiszemita, zsidózó ismerőseim ugyanis híján vannak minden történelmi, antropológiai, irodalmi alaptudásnak, ami ahhoz kell, hogy meg tudják védeni érveiket. Általában csak a szélsőséges portálok mondatait mantrázzák szent meggyőződéssel. Mivel a gyűlöletet beléjük nevelték, nem nehéz megetetni őket azokkal a hazugságokkal, amiket ők el akarnak hinni. Arra pedig, hogy utánanézzenek az igazságnak, nyilvánvalóan nem hajlandóak.

Azok, akik képesek egy ilyen fotó láttán is gyűlölködni, antiszemita megjegyzéseket tenni, azok nagy valószínűséggel a saját elcseszett életük miatt kerestek maguknak bűnbakot. Lehet, ez az élet még a nagyszülőké, vagy azok nagyszülei volt, de ők átörökítették az utódaikra. Azokra, akik közül sokan úgy zsidóznak életvitelszerűen, hogy azt sem tudják, igazából miért teszik.

Tudom, buta, gyűlölködő, antiszemita, rasszista, homofób emberek minden országban vannak. De a saját országom hülyéi nekem jobban fájnak. Mert hatással vannak az életemre. Hatással vannak az országom életére.

Nem tudom, mit lehetne tenni, de azt nagyon gyerekkorban kellene elkezdeni. Mert a gyerekek alapból nem rosszak. Mert ők még képesek változni és meglátni az igazságot. A szemellenzősség, az ostobaság, a korlátoltság, a rosszindulat, a zsigeri gyűlölet a felnőttek kiváltsága.

Szerző: Lúthien Elensar  2013.05.11. 14:42 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ezekmennekmostanaban.blog.hu/api/trackback/id/tr905295216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.12.30. 13:58:03

azt tudod-e hogy volt más is ebben az országban, nemcsak holokasuzt.
kkbk.blog.hu/2013/08/15/magyar_nepirtasok_szekelyfoldon_delvideken

ha nem tudod, mi alapján butázol el másokat?
süti beállítások módosítása